2024 májusában álmodtam egy merészet: ültettem három fügefát a szlovákiai Bohúnovó faluban, egy déli fekvésű, napos kertbe. A fajtaválasztás tudatos volt:
Brown Turkey fa alakban,
Brown Turkey bokros formára,
és egy magyar nemesítésű Györöki lapos.
A fügefák beültetésekor még nem tudtam, mennyire fogják élvezni a helyet, de már az első hetekben megnyugodtam. Gyorsan alkalmazkodtak, erős hajtásokat hoztak, a talajunk meszes ugyan, de napfényben gazdag, és ez kedvezett nekik.
Az első nyáron nemcsak gyökeret vertek, hanem a Brown Turkey már termést is hozott. Az egyik fügefám három gyönyörű kis fügét nevelt, amik ízre ugyan még nem voltak a csúcsformában, de számomra mindent jelentettek. Egy álom megelevenedett.
A nyár végére mindhárom fa bokrosodni kezdett, élénkzöld lombbal, erős hajtásokkal. A talaj táplálásához tojáshéjat, egy kevés komposztot, és egy általános műtrágyát használtam, és nem vittem túl az öntözést sem. Inkább a természetes csapadékra hagyatkoztam, kivéve a legmelegebb heteket.
Aztán jött a tél.
🌬️ Az idei tél nem volt extrém, de voltak hideg napok, fagyos hajnalok és huzamosabb szárazság. A fügéket nem takartam le, de gondoskodtam róluk: a kisebbeket szín mellé ültettem, ahol védettek a széltől és az erős fagyoktól, a tövüket pedig ősszel takarómulccsal védtem. Bíztam bennük, hogy megerősödtek annyira, hogy kibírják.
Most, 2025 tavaszán, izgatottan vizsgáltam meg őket. Milyen kár érte őket? Mi az, ami megmaradt, és mire számíthatok?
🔍 A magasabb füge: A hajtáscsúcsa enyhén sötétebb volt, de nem feketédett el. Közelebbről megnézve a csúcsrügy tökéletes: hegyes, fényes, és megduzzadt. Ez azt jelenti, hogy él, és rövidesen kihajt. A vessző sima, a kéreg nem ráncos. A fám él – szó szerint és átvitt értelemben is. Ez volt a "vezér fám", a reményem, és nem okozott csalódást.
🪴 A kisebb füge 1: Itt a csúcsrügy kissé visszaszáradt, de levágtam, és alatta gyönyörű, zöld élő szövetet láttam. A vágási pont alatt már duzzadnak az alsóbb rügyek. Itt is indul az élet, csak a csúcsról kellett lemondani. Ez a fa kicsit alacsonyabb, bokrosabb – valódi kis kerti karakter.
🪴 A kisebb füge 2 (Györöki lapos): Ez volt az, amit a legjobban féltettem, de meglepetésemre a legszebben várta a tavaszt. A rügyek megduzzadtak, a hajtások ruganyosak, semmi jele fagykárnak. Talán ez a fajta jobban bírja a helyi viszonyokat, mint gondoltam.
🚨 Mit tanultam?
A füge több, mint egy mediterrán kíváncsiság: kitartó, ha jól van választva a helye.
A téli csapadékszegény időszakban nem szabad túlöntözni. A hideg talajban a nedvesség ártalmasabb lehet, mint a szárazság.
A rügyek nem fognak sietni. Türelem kell. A füge nem versenyez az öszibarackkal.
A mulcsozás és széltől védett hely sokat segít a fáknak télen.
Egy közös kertészkedés (mint nálunk a férjemmel) nemcsak hasznos, hanem élvezetes is.
🌿 Mire készülük most?
1-2 héten belül metszés: csak azt vágom vissza, ami biztosan elfagyott. A többit hagyom, hadd bizonyítson.
Könnyű tavaszi tápanyag: komposzt, kevés szerves trágya.
Ha nincs eső 10-14 napig: 10-15 liter alapos locsolás.
A füge tavaszi ébredése lassú, de megbízható. Mint mi, akik szeretettel ápoljuk.
Ha te is ültettél fügefát, ne aggódj, ha még nem mozdul. Figyeld, simogasd meg a hajtást, nézd meg a rügyet. Az élet ott van benne.
Ha kérdésed van, írj kommentet vagy keress meg. ✨
--
Erzsébet, fügerajongó a Felvidékről